Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe nézz,
mosolyogj szomorún:
- Semmi az egész!
Semmi az egész .
Minden volt - ennyi lett!
Vezess már haza engem.
Szorítsd a kezemet.
Éjjelenként majd néha,
ha erősek leszünk,
amit remélni kellene
- arra emlékezünk.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A féltékeny Setét hajadnak árnyában nyugodtam,
S nyugalmam...
» Versengés Ha a szerelem rózsa,
hadd legyek én levél,
élet...
» Akarsz-e játszani? A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e...
» Szerelemvágy Oh ugy szeretnék már szeretni!
Emészt a tűz,...
» Dal az elmaradt vallomásról Úgy vágyna hozzád
ezer puha szó,
ezer...
» Hódolás Szem, oh szem,
Mennyei kék szem!
Szőke pompájú...
|