|
Mindnyájan párhuzamos utakon megyünk az éjszakában,
Hátunkon görnyesztő tarisznyákat hordunk,
És kurta pórázon vezetjük a szívünket.
Mi nem érezzük egymást,
Mi nem ismerjük egymást,
Hideg homlokunk arasznyi utat világít
Botorkáló lábunk elé.
Kik vagyunk, mit akarunk?
Csillagok szikrázó rajzása az égen,
S iramodó, holdas-kék felhők,
Távoli fák felködlő óceán-sűrűje
S mögöttünk megfagyott városok.
Jaj, honnan jöttünk?
Mellünkön zsibbasztó emlékezések
Utak végtelenje lábunk előtt;
Már nem halljuk a megszökött istenek talpa-dobogását
És elillant szemünkről a régvolt asszonyok csókja.
De áramkörök szállnak ki szíveinkből
És az éjszakában hangtalanul versenyt karikáznak,
Kigyulladnak majd a szemaforok is
És akkor megállunk:
Ledobjuk tarisznyánkat,
Ismeretlen szókat suttogunk ki a csöndbe,
És vakító-fehér, síma kőkockákból
Hidakat építünk egymásfelé.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Távoli anyáknak
Napról napra és percről percre
Folyton csak...
» Nottingham Bettyhez
Szavam halvány igen
Lezengni bájidat,
Leány...
» Álmot láttam...
Álmot láttam,
Álmot boldog szerelemről,
A'...
» (ismeretlen)
A hogy szeretnek
S gyűlölnek a nők,
Abban...
» A nő
A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű...
» Az első mosoly
Reggelre megtérek ide melléd
onnan, a csodákkal...
» Úgy szeretlek
Úgy szeretlek, mint egy verset
s e vers legyen...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Remény
Szelíden mint a szép esttűnemény,
Lángarcodon...
» Ha te ugy szeretnél...
Ha te ugy szeretnél
Ahogy én szeretlek,
De...
» Téged az én szivem soha el nem feled...
Téged az én szivem soha el nem feled,
Mégse...
» Tündérmenet
A tücsök cirregve fölneszel.
Testem hűs álmokat...
|
