|
E forrásnál töltém be a húsz évet,
Akkor itt ujjongott az élet,
A napja perzselt tűzzel, lánggal,
Az éjje megtelt zsongó szerenáddal,
S egy dala volt: "Képeddel alszom el".
Az ezüst tó, mint szűzi lánykebel,
Úgy pihegett, ha rátűzött a hold.
Már nem emlékszem, hogy ki volt,
De tündérszőke volt a lány,
A sápadt holdfény szikrázott haján,
A hullámok, mik ringva tova vitték -
Füredi emlék.
Most csend van... Csak a Balaton morajlik,
Méláz a kedv, a szó lehalkított itt,
A tekintetünk el-elrévedez.
S e házban, hol fáj minden, ami nesz,
Fehér mezében halkan járva, kelve,
Egy ember hajlik a beteg szivekre,
Hogy távol tartsa tőlük a halált.
Megborzongom... Az est leszállt,
Szívem igyekszik, hogy ritmusra verjen,
Egy asszony képe suhan át a termen,
Utána nézek... Mintha rá ismernék -
Füredi emlék.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A mi háborúnk
Fölsírásaidnak könnyeit
Fölissza az én tudós...
» Amynt és Laura a fák között
Amynt
Laurám nyomát e zőld fák
Alatt...
» Mély tengernek mélységében...
Mély tengernek mélységében
Terem a drága gyöngy...
» Búsúly szivem érted, hivem
Búsúly szivem érted, hivem,
Hogy tőled...
» Kérdés
A rét szereti-e
Jobban hűs patakját,
Vagy...
» Ne kérdezd kedvesem
Ne kérdezd, kedvesem, hogy min tűnődöm...
» Gyöngyök perdülnek szét
Gyöngyök perdülnek szét. Jaj, odalett a...
» Dal
Szép szűz! mikor szivem deli
Pompájú képed'...
» Fohász örök szerelemért
Gondolatban mindig tiszta voltam,
istennőm...
» Elza
Elég csupán egy csöppnyi lábnyom
lépted nyomán...
» Ha mennél hideg szélben
Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten...
» Ketten vagyunk...
Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz,...
|
