A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak a hajló keskeny ujjak,
Mikor búcsúzó kézfogás alatt
Egy percre összebújnak.
Az enyém - tüzes lüktető erű -
Beszél: "szeretnék gyónó csöndes este
Hajad közt hálni, míg lázasmohón
Ajk ajkat keresne.
S halántékodtól hófehér bokádig,
Mig mámorban remegve botorkálok,
Én simogatnék gyönyörű szemedre
Édes asszonyi álmot".
A percnek vége. Vakmerő ujjamról
Gyáva, remegő ujjaid leválnak.
A kezed nézed: hogy a vékony gyűrűk
Mitől haloványak...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Intérieur Egy rablány váltja itt, a szeme hosszú...
» Tizennégy sor Hogy ifju tested átsüt a halálon,
másfélezer...
» Durmol a macska… Durmol a macska, brumman kinn a szél,
de lágyan...
» Mint még sohasem Szeretnélek kibontani
a hús ruhájából...
» A szeplő Mint egy megért boróka,
Mely tiszta hóra...
» Kis szerelmeim Nyers-zöld égre könnyes nyirok hull,
párlat...
» Gyermeki szerelem Karját markoltam én, nem bírt velem,
kezemet...
» Tenger Egymás alatt s egymás felett
s egymásba nyílva...
» Ha birizgálna szerelem bökése Ha birizgálna szerelem bökése,
mihaszna lány...
|