|
A mélységes mély tengerek
Örvénye úgy el nem ragad,
Mint, ha szemedbe mélyedek,
Egy szédületes gondolat.
Mért üdvözíthetnél te mást,
Akárkit, csak nem engemet?!
Keresem a vigasztalást,
S ha meglelem, kétségbe ejt.
Vágyamnak, melyet érezek,
Nagysága ép a kárhozat.
Éleszti kis szél a tüzet,
De már a nagy eloltja azt.
Bár szűm sovárgja untalan,
De mert istennek lát szemem,
Hogy mondja neked ajakam:
Jövel, égj, kárhozz el velem?!
Ha bírhatnám szerelmedet!
Tudod-e már, mi volna az?
Hogy ez az egy mért nem lehet?
Mert képzelem és szent igaz,
Hogy akkor ott megáll a nap,
S - lélekzet nélkül - a világ;
Az idő még egyet sohajt,
Végsőt: "Eddig volt, nincs tovább!"
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha eltaszítasz..
Ha eltaszítasz: összetört szivemmel
Bejárom...
» Az elhagyott nő
Tévedsz, ha azt hiszed: elnyelt a távol,
és...
» Én édes szerelmem
Én édes szerelmem, egyetlen egy lelkem, mi...
» Most a szív
Most a szív nyugodni vágyik,
szenvedélye...
» Elmondottam...
Elmondottam, eldaloltam
A' mit érzett...
» Beteg vagyok egyetlenegy szótul...
Beteg vagyok egyetlenegy szótul,
Fáj a szivem,...
» Éva Ádámhoz
Veled vagyok, s megszűnik az idő
s változó...
» Álmok
Ha a robotban kimerülve
Párnámra hajtom bus...
» Két harangvirág
Két harangvirág hintázott a domb oldalában,
s a...
» Remete a bálban
Félig nyitott asszony-szemek
Mint gyémántok a...
» Kellesz nekem
Kellesz nekem, mint napfény kell a fáknak,
Tikka...
» Szigeti emlék
Csókolóztam a Margitszigeten,
Ó, drága,...
» Fehérfüggönyös szoba
Az elsötétülő szobák
Lázas, mély bánatát ki...
» Nyújtsd karodat
Nyujtsd karodat és menjünk e tömegből,
Mely...
|
