|
Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres őr. A sorsod egy velem.
Egy az útunk a pusztaságban,
a puszta semmiben.
Tudod: már rég megcsendesedtem,
szememben sem látod a vad tüzet.
Csak addig a fenyőig oldj el engem!
Csak addig - nélküled!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ó, szép szemek
Ó szép szemek, elnézve síri színem
- mely...
» Két karodban
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két...
» Ébredés
Éltem aluvó asszonyéltemet
S testem nem volt...
» Hogyne szeretnélek
Ha nevet egyik szem, vagy könnyektől ázik,
Szint...
|
