| Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd. | Semmit sem tehetünk.
Egy napon majd
elmúlik a szerelem.
Hívás nélkül jön,
kérés nélkül... | Nem érek többet nélküled a holdnál,
amely az égbolt éji útjain
csak a leszállt nap fényét veri vissza. | Ne méricskéld, ne latold magadat.
Ölj öledbe, ha kellek.
Vagy fölkél s falhoz veti a harag,
mint... | Úgy szerettelek, ahogy nem akarok, és nem is tudok szeretni többé, kritikátlanul.
Mindig én... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Ó, mit ér a szerető hűsége, ha szívünket összetöri annak a másiknak a hidegsége, akit jobban szeretünk! | A szerelem: az angyaloknak a csillagokhoz röppenő üdvözlete. | | Szeretni egy férfit, egy asszonyt annyi, mint egy tökéletlen lényt, egy beteget, egy gyengét, egy... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Aki nem tud szeretettel feloldódni, másban és másért: boldogtalan marad | Nincs nehézség, melyet a szerelem le ne győzne. | Előbb felejtem el az életemet, mintsem téged elfelejtenélek. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Azt tudod, hogy mennyi mindent ki tudok állani. A gyomrom éhséget, az idegeim rettegést, a bőröm... | Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat. | Eddig sohasem éreztem, amit most érzek. Eddig sohasem féltem, hogy mi lesz, ha mégsem kellek. Most... | Ha két ember összetartozik, végül egymásra találnak, ha minden összeesküszik is ellenük. | Tied minden vágyam
s a dal, mit dúdolok az éjszakában. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| A szerelem az, amelyet adunk, nem az, melyet találunk. | Arra gondolunk legtöbbször, akit legjobban szeretnénk elfelejteni. | Tudom, hogy két kezem
nem part és nem erő:
maholnap aszu ág,
szélvert és remegő.
Mentésre... | Lehet, hogy valóban úgy igaz, ahogy a régiek tartják. Lehet, hogy a szív valóban egy darab száraz... | Szeretném, hogyha szeretnének, s lennék valakié, lennék valakié. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
