| Sohasem tudom, melyik részén vagy a világnak. (...) Kérlek, gondolj rám. Olyan egyedül vagyok, és... | Hogy te soha sem szerettél,
Tudom, a mint fölébredek;
Álmaimban csak azt érzem,
Hogy én miként... | Törjétek fel zárát az "én-álmodásnak"
Hogy elepedt lelkem odaadhassam másnak -
Másnak másnak... | Az egész csoda rút és értelmetlen volt. Természetes úton ilyesmi nem történik. Az ember... | Olykor az ember maga sem tudja, szerelmes-e hát, vagy csak a mirigyei követelőznek, de van ennek... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Az égen szálló felhőket nézem, s te jársz eszembe,
Visszaszáll minden megtépett emlék bús... | Szeretnélek még egyszer látni,
Meggyógyítna egy pillanat.
Mit szenvedtem, feledni tudnám,
S még... | | Szerettelek nagyon
s folyvást kerestelek
de nem találtalak
a zord egek alatt. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Didergek hiányod
hidegében.
Pillámon a könnycsepp
megfagy. | Nemrég, - szerelmük végső idejébe, -
Hogy együtt ültek, csendben, tépelődve
Magányos estvelen, -... | S ha elválunk, akkor sem távolodunk mi
ott vagyok álmodban s az enyémben te
egyazon tengeren ring... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Ó, mért nem tudják ezt a nők!
És mért kívánnak lehetetlent?
Mért átkozódnak kínban ők
a férfi... | Hiányod kristályfényében
ülök, kuporgok egyedül. | Nem volt se megoldás, se magyarázat, csak iszonyatos napok és hetek. A titkot még csak megosztani... | Balga kezem
utánad nyúl
a sötétben
s a fényben
lehunyom szemem
hogy ne lássalak. | Ajkamba szállott pirosló vérem,
Hogy közelgő ajkad jöttére érjen,
Szemeim körül udvara... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Szerelemben egyesültünk, mint folyammal bús patak.
Testem teste, vérem vére: mi vagyok én nélküle? | Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem:
Valaki jönne és karonfogna szépen, szelíden... | Szó, hang, mosoly: édes pokol;
elbűvölt, nem tudom, mivel;
gyilkos-örök sebet ütött
belém, szép... | És láttalak beteg babák szemében,
Melyek, mint eltört mennybolt kékje, fájtak,
És láttalak egy... | Emlékezz rám, ha majd magad leszesz te,
s nem szólsz jövőnkről, úgy, mint rendesen:
csak emlékezz... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
