|
Karját markoltam én, nem bírt velem,
kezemet hirtelen
megmarta hát:
Azt hitte, fáj, ha megharap? de nem,
kéj volt nekem,
az angyalát!
Oly enyhe, kellemes volt, élvezet,
nem fájdalom. S ha mégis fáj, csak az talán,
hogy íme már
nyoma veszett.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bordáim rácsa közt
Bordáim rácsa közt, mint a vadállat
négy puha...
» Tizennégy sor
Hogy ifju tested átsüt a halálon,
másfélezer...
» Kis szerelmeim
Nyers-zöld égre könnyes nyirok hull,
párlat...
» Kora-tavaszi éjszaka
Kora-tavaszi éjszaka.
Alszol - a takarón...
» Ha birizgálna szerelem bökése
Ha birizgálna szerelem bökése,
mihaszna lány...
|
