|
Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres őr. A sorsod egy velem.
Egy az útunk a pusztaságban,
a puszta semmiben.
Tudod: már rég megcsendesedtem,
szememben sem látod a vad tüzet.
Csak addig a fenyőig oldj el engem!
Csak addig - nélküled!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szívek messze egymástól
Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkemen...
» Két test
Két összesímuló test
van hogy két lomha...
» Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves...
» A szív...
A szív a legfurcsább csavargó,
Vigyázzatok reá...
|
