A dal szárnyára veszlek,
s elviszlek, kedvesem,
a Gangesz-parton a legszebb
ligetbe röpülsz velem.
Ott szelid holdsugárban
virágzó kert susog.
Rád, nővérünkre várnak
a lenge lótuszok.
Ibolyák enyelegnek halkan,
fenn csillag nyúl magosan.
Mese csordul a rózsák ajkán,
rejtelmesen, illatosan.
A gazellák rád függesztve
szemüket, néznek komolyan,
és hallod, amint messze
morajlik a szent folyam.
Leheverünk a gyepre,
hol pálmák árnya ring,
s álmodjuk mindörökre
szerelmes álmaink.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A' Le-szált Galambhoz Ne menj szelíd Galamb, ne menj előttem,
Nem...
» Virág és szerelem Szélvész! el ne ragadd a szelíd fa virágait;...
» Egy Csillag nevű ifjacskáról Csillagom! oh bár ég vólnék mikor égbe...
» Dalomhoz Tarka lepkeként dalom
Hogyha útra kél,
Szégyenl...
» Ha szomorú... Ha szomorú vagyok most is,
Mikor tudom, hogy...
» Egy régi nőnek A múltak májusába
Eljössz-e még velem?
A...
» Livia Én néma lányom, titokzatos szépem,
Bús idegen a...
» Ketten vagyunk... Ketten vagyunk a kis szalonban,
Szemembe néz,...
» Kincspalotám Van egy kis kéz: kopott a selyme,
És mégis,...
» Az én szerelmem... Az én szerelmem nem viharzó tenger,
Nem hajtja...
» Átok Annya a szép szerelemnek!
O enyhítsd hevét...
|