Ó sírni, sírni, sírni,
Mint nem sírt senki még
Az elsűlyedt boldogság után,
Mint nem sírt senki még
Legfelső pontján fájdalmának,
Ki tud? ki tud?
Ah, fájdalom -
Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,
Nincsen több, nincs sehol!
S mért nem forr könyű szememben?
S mért hogy szívem nem reped meg
Vérözönnel keblemen?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Közelebb hozzád Egy régi kép most lelkembe tolul,
Szünetlenül,...
» Között A levegő nagy ruhaujjai.
A levegő, amin...
» Mi vonja... Mi vonja ugy fejed a te kis kezedre?
Tán a mik...
» Esztelen Szerelem Esztelen szerelem,
hírlik, isteneken...
» Ahogy Nem amit adsz: a szád szétnyíló rése,
nyelved...
» Mi a szerelem? Süldő poéták, bikficek,
Ugyan ne csiripeljetek
...
|