|
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépséged énrám hiába ragyog;
elmúlt ifjúság, árnnyá hűlt napok:
régi sebeim sajdúlnak tebenned.
Nézlek: szép vagy, gyönyörű szenvedély,
és szemem hosszan a szemedbe mélyed;
álmodozva, tudom, veled beszélek,
fájó lelkem mégse hozzád beszél:
egy lányhoz beszél, aki vesztve rég:
arcodban őt keresem - arca mását,
csókodban - egy elmaradt csók varázsát,
szemeidben - két kihúnyt szem tüzét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szemközt
A mélységes mély tengerek
Örvénye úgy el nem...
» Én édes szerelmem
Én édes szerelmem, egyetlen egy lelkem, mi haszon...
» Most a szív
Most a szív nyugodni vágyik,
szenvedélye...
» Az elhagyott nő
Tévedsz, ha azt hiszed: elnyelt a távol,
és...
» Búcsú
Letéptem ezt a hangaszálat
Már tudhatod az ősz...
» Volna lelked
Volna lelked elszakadni tőlem?
Nem lágyít meg se...
|
