|
És én még várok. Várok. Hisz ma még
A rádvárás öröm, remény nekem.
De nem tudod és én sem tudhatom,
Hogy baktató, fakó évek során
Nem únom-é meg majd várásodat?
Nem zúzom-é be gyilkos unalomból
Az aranytükröt, mely az arcod őrzi?
S fanyar, terjengő, gyilkos unalomból
Nem tépem-é ki szálankint hajam,
Reménytelen dühvel a szélbe szórva
Foszlányait a brokátlobogónak?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az erdéli asszony kezéről
Ha szinte érdemem nincs is arra nékem,
hogy ő...
» Nem bánat az
Nem bánat az, bárhogy sajog a szíved,
Ha már...
» Eggy Ifjú a jegy vissza-adáskor
Daura! míg engem szerettél
Míg szemem közzé...
» Reszket a szivemnek...
Reszket a szivemnek
Minden fájó hurja,
Pengeti...
» Ajánlás
Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon...
|
