|
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tõlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert - a küszöbön feküdtem -
magamba bujtam volna, nem lehet -
alattam kõ és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szemébõl mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ketten Ott te, a vízen keresztül
fehér rózsáddal...
» A színésznő Nekem a végzetem volt a színésznő,
Ki...
» Nincs békém Nincs békém, s nem szítok háborúságot,
félek s...
» Menj el! Menj el, hagyj magamra végre!
Elmész, s én...
» A hatodik szonett Mikor - egy éve - rajtad csüggni kezdtem
túl...
» A kertész Ha jössz, válassz ilyen napot,
sárga, piros...
» Rejtettelek Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért...
» Pillád szendergősre simítom Pillád szendergősre simítom,
ajkad szunnyadón...
» Mert nagyon szeretlek Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
És...
» Éljünk, Lesbia! Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást,
és a mord...
» Vers a lehetről és a nem lehetről A nem-lehetből, mondjad, még lehet
másképp...
» Töredék a tavaszról Fénylik a birs a tavaszban, a zúgó,
gyors...
» Ha nem szerelmet Ha nem szerelmet, akkor hát mit érzek?
És ha...
» (ismeretlen) Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni...
|