Én fekszem itt a kihűlt földön:
eleven kincse még a nyárnak,
vétkek s rossz jelek rohamozva
édes húsomra idejárnak.
Igazán s végleg téged várlak,
érdes tüllben gyere lassúdan,
horzsolj végig s hagyj itt örökre
izzó kikerics-koszorúban.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Magdolna Szép s ifju volt, forró vér áldozatja;
De...
» Ó, meddig Ó, meddig kell nekem némán vergődni érted,
idézn...
» Ima Isten, ki élsz, isten ki úr vagy,
Itt lenn a...
» Öt percre Öt percre nem gondoltam rád. Be jó
volt,...
|