|
Ajkamba szállott pirosló vérem,
Hogy közelgő ajkad jöttére érjen,
Szemeim körül udvara támadt
Királyi csókod kívánt nyomának.
Hogy minden vágyad magába vésse,
Megnyílott karom lágy ölelése.
Szent aranyserleg lett az én testem,
Hogy kelyhébe téged szomjún vehessen.
S testté lett lelkem, beszédes lelkem,
Hogy csókká válva megváltód lehessen,
Hogy vérré válva vehessen néked
Egy cseppnyi-percnyi üdvösséget.
De a te szemed nem pihent rajtam,
Iramló ajkad nem lelte ajkam,
Szent aranyserleg bántotta tested,
Játszódó patak medrét kerested.
Mint csörtető szarvas erdei ágat,
Úgy tépett engem rohanó vágyad.
S mint vérrel rontott bíbor ivónál
Szép kényes szarvas horkantva retten:
Riadó gőggel, meglepetten
Sebzett lelkem partján megálltál.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tercinák madarakról
Oly messze már a nyár, oly messze már,
mint bús...
» Csalóka álom
Harmatos fűben gyöngyöt láttam,
Álmomban újra...
» Szerelmeslevél
Csend van, a lomb közt fényküllő remeg,
lidérc...
» Haladt...
Haladt és partot ért a sajka,
Kiszáll a vándor...
» A gyászoló nő
Feketében jár az utcán,
Feketében, gyászosan:
H...
» Judit
Hideg csillagok égnek tar fák ága közt.
...
» Nyári nap
Párom ma jön, ajándokul
Bibor szerelmet hoz...
» Részem lettél
Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott...
» Árva madár
Árva madár, nincs szállása, tanyája,
Kósza...
» Ha elhagynál...
Ha elhagynál engemet, - jobban
mi fájna?
hiányo...
|
