|
Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel -
Mért ne veled én?
A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorít, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nincs mindig vége
A szerelemnek nincs mindig vége,
Hiszen te...
» Elment a kedves
Elment a kedves. Egy bukó sugár
ablakomon még...
» Szeretlek!
Szeretlek, szeretlek!
Kimondom, kimondom!
El...
» Mint a beteg gyerek
Mint a beteg gyerek, ki lázas, álmos,
felül az...
» A színésznő
Nekem a végzetem volt a színésznő,
Ki...
» 21. portugál szonett - Mondd újra
Mondd, újra mondd, és még egyszer - s...
» Azt hiszem
Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel...
» Ábránd
Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden...
|
