|
Forrás folyóba ömlik,
folyó az óceánba;
az egeknek folyton özönlik
vegyülő suhogása;
magány sehol; isteni jel
s rend, hogy minden tünemény
keveredjék valamivel -
Mért ne veled én?
A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorít, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nincs mindig vége
A szerelemnek nincs mindig vége,
Hiszen te...
» Egyre hosszabb napok
Csak egy napig fáj minden fájás,
Huszonnégy óra...
» Nem történik semmi kétszer
Nem történik semmi kétszer,
minden új a nap...
» Nászi ének
Szeretlek. Ám előtted nem kuszom.
Öblös...
» Várj reám
Várj reám s én megjövök,
hogyha vársz...
» Örök bú
Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
» A szív...
A szív a legfurcsább csavargó,
Vigyázzatok reá...
» Álmok asszonya
Ki vagy, honnan jössz, szép, sápadt asszony,
Kiv...
|
