|
Hiába. Túl sokat álmodtam rólad,
Túlsoká néztem a távolba várva.
Hiába tartalak a karomba zárva
Nem vagy közelebb.
Szoríts és harapj, hadd érezzem a véred,
Legalább fájjon valami.
Lelkem még mindig a távolba réved.
Való lett álmom: most álom az élet,
És én még fázom.
Szoríts és harapj, a bűbájt tépd el.
Mért borong bennem még vágy és bánat?
Gondolatom mért száll keresve széjjel?
Egyedül vagyok, mint álmomban éjjel
És csodálkozom rajtad.
Hiába. Túlsokat álmodtam rólad.
Hiába tartalak most karomba zárva
Ölelhetsz, csókolhatsz, mindhiába!
Nem férsz közelebb.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nacámhoz
Beteg szívem tőrbe esett,
Forrnak minden...
» Csillag
Egy csillag ég
fejem felett,
igézi rég
a...
» Egy az utunk
Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres őr. A...
» Isten hozzád! Szivem
1.
Isten hozzád! szivem
Mert tőled...
» Boldogság És Szenvedély
Nem vagyok már, aki hajdanában,
Szirt-éleknek...
» A szerelmes lány
Így igaz, vágyom utánad. Ejtem,
elvesztem...
» A halott szerelme
Tán bőröd más lehellet éri,
más száj becéz...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe...
» Szonett egy színésznőhöz
A perzsa rabnőt pompásan játszottad:
rabszolgád...
» Így gondolok rád...
Nincs zene miről ne jutnál eszembe.
Nincs vers,...
|
