|
Emlékezz rám, ha tőled messze-messze
a hallgatag országba érkezem,
s nem foghatod meg többet a kezem,
és nem fordulhatok el tévedezve.
Emlékezz rám, ha majd magad leszesz te,
s nem szólsz jövőnkről, úgy, mint rendesen:
csak emlékezz és értsd meg, kedvesem,
késő tanács, imádság, minden eszme.
De ha felejtesz, s aztán valahogy
emlékezel reám, ne búslakodj,
mert hogyha Éj s Romlás a szenvedélyt
nem ölte meg, mely hajdan bennem élt,
százszorta jobb, hogy mosolyogj s felejts,
semmint emlékezz és egy könnyet ejts.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A névtelen kedvesnek
Azt mondtad, eljössz s nem vagy itt,
nincs semmi...
» Várlak
Egyre várlak. Harmatos a gyep,
Nagy fák is...
» Az Ezeregyéjszaka meséiből
Ki tested hajlékony ághoz hasonlítja,
Csak...
» Áldalak búval, vigalommal
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek...
» Ima az egyszeri asszonyért
Uram add, hogy aki valaha a hitvesem...
» Judit
Hideg csillagok égnek tar fák ága közt.
...
|
