|
Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, miliom.
Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
mi távolabbról: mint a gyémánt,
az közelebbről: mint a könny.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Első látásra (a Hős és Leander-ből)
Nem vagy ura, hogy gyűlölj vagy szeress,
mert...
» Csók
Mikor fölnyíló ajkaidnak
virágos ösvényein...
» Így volna szép
Gyakorta érzek
Olyan...
» Lusta báj
Csinos vagy, gonddal öltözött,
mint ünnepélyre...
|
