|
John Anderson, szivem, John
kezdetben, valaha hajad koromsötét
volt s a homlokod sima. Ráncos ma
homlokod, John, hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre, John Anderson,
szivem.
John Anderson, szivem, John,
együtt vágtunk a hegynek, volt víg
napunk elég, John, szép emlék két
öregnek. Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen, s lent együtt
pihenünk majd, John Anderson, szivem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Áldalak búval, vigalommal
Áldalak búval, vigalommal,
féltelek...
» Epedő szerelem
Mind csak mese, mind csak mese,
Amit költőink...
» Szemed íve
Szemed szivem egész körülveszi,
édes táncával...
» Egy ismeretlen széphez
Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille...
» A boldogság titka
Ha életem csordultig tele rosszal:
boldogságom...
» Vilma emlékkönyvébe
Minden virágát életemnek,
Melyet még sorsom...
|
