|
Húzzad, húzzad keservesen,
Ne erősen, csak csendesen;
Az eleje legyen epe,
Csöndes álom a közepe.
Csak a vége riadjon fel,
Hogy a lelkem támadjon fel;
Búbánatom messze szálljon
S ablaka előtt megálljon.
Kopogtassa fel álmából,
Költse fel puha ágyából,
Titkon lopódzzék szivébe
S mint ő engem, úgy gyötörje.
Húzzad, húzzad keservesen,
Ne erősen, csak csendesen...
Hollót küldtem, nem galambot,
Nem nyitnak annak ablakot!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Kinek lehet hinni...
Kinek lehet hinni,
Ha nem ollyan szivnek
Az ki...
» Hiven sohase szerettem
sókjaimat szedtem, vettem,
Híven sohase...
» Vadonban
Éj leng alá a mély vadonra,
S az út majd jobb...
» Ámbár égek
Ámbár égek,
Hozzád leborúltam,
Magam'...
» Hol a virány...
Hol a virány, amelyet gondolok?
Hol a leány,...
» Kérdés kék szemekhöz
Édes kislyányom, nyisd ki a szemed,
Tágas,...
» Szerelmem
Lány, velem ne játsszál, hogyha hízelegni
Látsz,...
» Naptól virit...
Naptól virít, naptól hervad a rózsa...
Hogy...
» A violához
Hervadj, hervadj száradon,
Mit nevetsz...
|
