|
Juliska tizenhat éves,
szeme már a legényre villan,
s valakit forrón vár
az álmaiban.
De ha jön a valaki,
szemét a földre szegzi,
arca bíbor, szíve megremeg,
s csöndesen tépdesi
a lapu levelet,
vagy ami éppen a kezébe akad.
Valamivel lefogja kezét,
valamit tépni kell,
mert másképp elébb
a nagy boldogság
őt tépné szerteszét.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Maradj velem
Maradj velem, az erdő hí, marasztal,
Megértem...
» Varázslat
Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető...
» Jöjj, Léda, megölellek
Szemed szomoru és gonosz,
Két mély gyehenna-fész...
» Ódondad kérelem
még valamikor ma mondd el nekem
szerelmed...
» Kis felhő szürkéllett az ég-magasban
Kis felhő szürkéllett az ég-magasban.
Mint...
» Szívem, eszem
Ama diós tanyából
Egy kis vidor leányka
A...
» A szerelem énekesihez
Nyájaskodó víg társaság
Szerelem énekesi!
Kíket...
|
