Kecses tavasz virúla;
Vidám tekintete
Berkemnek kebelébe
Rózsákat űltete.
Mosolygtak a tavasznak
Bájgyermeki felém,
S én bíbor bimbókat
Enyelgve tördelém.
De látta a leányka
Könnyelmű tettemet,
S testvéreit boszúlva -
Kitépte szívemet.
Azóta létem árva,
Kietlen pusztaság,
Mint, melynek elraboltam
Diszét, a rózsaág.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Miféle földalatti harc Napokra elfeledtelek,
döbbentem rá egy...
» Nem haltál meg... Nem haltál meg, nem siratnak,
Mégis sírba...
» Hulló könnyek Ok nélkül hull könnyem
szívem fásult , beteg...
» A sziv komédiája Reng a szivem: asszony-csapatok
Csatáznak dúlva...
» Azt mondják.. Azt mondják, nincs szívem,
- Igazuk van...
» Szerelem Elloptam egy arcot valahonnan.
Honnan?......
» A szerelemről Rózsák között Kupidó
Egykor, kicsinyke...
» Egy mozdulat A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Lélekszirteken A lelkem életért zugó tavában
Rimek lapulnak,...
|