|
Mikor megláttalak, új életre keltem,
Kínos élet zordon multját elfeledtem,
Megnyílott előttem a bezárult éden,
Újra fellobogott elhamvadt reményem.
- Rózsaszinű felhők úszkáltak az égen.
Ha néha hányt-vetett kétkedés hulláma,
Boldoggá tett szemed bíztató sugára.
Óh, hogy hittem én e csalfa, bolygó fénynek...
...Rabszolgája lettem csapodár szivének...
- Hittem a mosolygó, rózsaszinű égnek.
Amikor elváltunk, szívem fénylő lángja
Kialudt örökre sötét éjszakába'...
Komor bánattá vált tündöklő reményem,
Fojtogató kínná égő szenvedélyem...
- Sötét, bús fellegek nyargaltak az égen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelem?
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni...
» XXIV. szonett
Szemem a festőt játszotta, s szívem
Lapjára...
» Elbocsátó, szép üzenet
Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát...
» A fekete asszonyhoz
Virágos arcú lányseregbe
búsan, lefátyolozva...
» Nélküled
Nélküled lelassul szívem
Nélküled nem ismerek...
» Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt...
» Ne menj el
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz,...
» Félelem
Szeretlek. Nincs rá szó, nincs rá mozdulat.
A...
|
