|
Ha láttad volna, hogy bámultak
Barátaim: a gond, a bánat,
Mikor - az ég tudná, mióta -
Megint szivből nevetni láttak.
S mikor ujjongva, önfeledten
Kiáltottam neved a szélbe -
Ha láttad volna, hogy futottak,
Mint a pokol Isten nevére.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Elfogadlak
Ki vagy te, aki
visszafogtad futásomat?
Mért...
» Ahogy nyarakban
Mióta szeretlek ég az ég,
és föld a föld, és fű...
» Virág, virág, virág
Az ágyék és a mell a száj s az izgatott
kezek -...
» "Dunári valczer"
Húsz éves voltam. Oh de szép idő az!
Húsz éves...
|
