Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vársz A mélyben a szélre vár a város.
Te vele...
» Leselkedő magány És egyszer, tudom, te is elmégy
a nyughatatlan...
» Tatjána levele Anyeginhoz Nem te vagy itt árnyék-alakban
s nézel reám e...
» Magány Mint héjj az almát, borít a magány,
körülkerítet...
|