|
Hogy síri álma közeleg
A természetnek, gyász tele
Sárgult levélben írja meg,
S előre jő az ősz vele.
Hogy ily álom jön-é reám?
Sápadt arcom, nem kérdelek!
Az ősz fuvalmi engem is
Végső bucsúra intenek.
S e kettős hervadás felett
Az ifju tán panaszra kel?
Boldog, ki várja a telet
Egy szebb tavasz reményivel!
Ne sírj leányka, oh ne sírj!
Megváltanod ha nem lehet;
Zöld hant alatt nyugodni jó,
- Síromra tartsd könyűidet!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Enyhülés
Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger...
» Aki Szeretőjét…
Aki szeretőjét
Igazán szereti,
Legyen bármi...
» Jaj, majdnem
Jaj, majdnem szétfeszít a szerelem.
Jaj,...
» Mondd mit adjak neked
Mondd mit adjak neked, mi lenne méltó?
mondd mi...
» Három hangra
Három szerelem az életem.
Semmim sincs ezen...
» Barátnő
Nagy dolgokat kell még véghezvinned,
mielőtt...
» Kinek lehet hinni...
Kinek lehet hinni,
Ha nem ollyan szivnek
Az ki...
» Nyári hajnal
Becsuktam a könyvedet, nincs tovább.
Az álom...
» Eszkimó vers
Arcomat adtam,
eldobtad.
Szememet adtam,
eldob...
|
