|
Szerelmem oly nemes szülött,
mint tárgya fennkölt, ritka rang:
a Képtelen foganta őt,
Kétségbeesésből fogant.
Tág lekű Kétségbeesés
mutat csak célt ily istenit:
pipogya Remény föl se néz,
ver talmi szárnya, s nem repít.
S hiába kapnék szárnyra bár
magasba szegzett lelkemig,
a Sors vaséket kalapál
közibénk, s betüremkedik.
Hogy egyesüljön két ilyen
teljes szerelem, nem szabad,
úgymond, s őrködik irigyen:
fél, rémuralma megszakad.
Vastörvényben fektette le,
hogy messzi pólusok legyünk
(Szerelem világtengelye):
mi sosem ölelkezhetünk,
csak ha alászáll a menny,
s a földön görcs hullámzik át,
s tömörül, hogy eggyé tegyen,
planiszférává a világ.
Ferde szögben összevezet
két vonal, mint két érzelem:
a párhuzamoknak nem lehet
metszéspontja, bár végtelen.
Szerelmi kötésünk tehát,
mit oly féltékenyen kizár
a Sors, bár lelkünk egybevág,
szellemnász és csillagviszály.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az én menyasszonyom
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De...
» A nászbokréta
A nászbokréta elhervadófélben
Homálynak,...
» Kapcsok
A szenvedély, mely a mulandó izmot
vaspántként...
» Veled vagyok
Érzed, ha gondod, bánatod van
szólok hozzád,...
» Vőlegény emlékkönyvébe
A boldogság oly közel már,
Melyet esdél...
» A boldogság
Most jázminos lugasban,
E nyári hűvös...
» Hűség
Vinném vidéked,
a szegénységed,
könnyű teher,...
» Akarsz-e játszani?
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e...
» A házasságról
Nagy szeretet vagyon, és házasság nincsen az...
» Veled vagyok
Előtted megyek,
te én előttem.
A koranap...
» Vígasztalás
Ah! hogy beszéljek újolag
Őróla néked, árva...
» Volna lelked
Volna lelked elszakadni tőlem?
Nem lágyít meg...
» Megyek feléd
Úgy jön ma már, mintha álmodtam volna,
hogy itt...
» Kérdezd: szeretlek-e?
Kérdezd: szeretlek-e? s megmondom én,...
» Nincs már
Nincs már bennem indulat ellened,
se érted,...
» Csillag
Egy csillag ég
fejem felett,
igézi rég
a...
» Szakítás
Tudod mit? Nem védekezem.
Nincs rád időm.
Hazud...
» Durmol a macska…
Durmol a macska, brumman kinn a szél,
de lágyan...
|
