|
Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres őr. A sorsod egy velem.
Egy az útunk a pusztaságban,
a puszta semmiben.
Tudod: már rég megcsendesedtem,
szememben sem látod a vad tüzet.
Csak addig a fenyőig oldj el engem!
Csak addig - nélküled!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vigasztaló vers
Ne félj, az óra meg nem áll,
szelek szűnnek,...
» Mondd, mit ér
Mondd, mit ér az,
ha szeretjük egymást,
ha jót...
» Pitypang
Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
|
