| Mindnyájunknak megvan a magunk párja a szerelmi örömhöz. Sokszor csak későn akadunk rá. Némelyek sohasem. | Hazudtam magamnak tudom, lehettem volna boldog, lett volna alkalom... lett volna, ha hagyom,
de... | Oh édes halál jöjj, ó, telt pohár!
Nem bánlak én ma már!
A sírba is majd két kezemmel
Csordúltig... | Ki nem magányos, szeretném én azt tudni, még az is, akinek van valakije, csak még nem jött rá. | Rejtegetem szívem mélyén,
Féltve, fájón a nagy titkot:
Hogy feledni el nem tudlak,
Hogy nem... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár... | Szerettem őt, ezért menni hagytam a maga útján. A vérnél ősibb kötéssel tartozik hozzám, de még... |
| A szerelem fölöttébb hasonlít a kínvallatáshoz vagy a sebészi műtéthez... Még ha nagyon szerelmes... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| A remény halála fogadalmakat szül. | Nem érek többet nélküled a holdnál,
amely az égbolt éji útjain
csak a leszállt nap fényét veri vissza. | Ne méricskéld, ne latold magadat.
Ölj öledbe, ha kellek.
Vagy fölkél s falhoz veti a harag,
mint... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Aki nem tud szeretettel feloldódni, másban és másért: boldogtalan marad | Nincs nehézség, melyet a szerelem le ne győzne. | A magány társakat keres, és nem kérdezi, ki a társ. Aki ezt nem tudja, az soha nem volt magányos,... | Kihűl az illat, kihuny a lámpa, elhagy a vágy, könnyű szomorúsággal vegyül a maradék mámor. | A válás olyan tragédia, amely egy idő után már gyanúsan hasonlít a megkönnyebbülésre. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Tudom, hogy két kezem
nem part és nem erő:
maholnap aszu ág,
szélvert és remegő.
Mentésre... | Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint... | Elmúlnak így azt estjeim
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled,
szemem ki sem nyitom. | Néha csak egyvalaki hiányzik, mégis az egész világ néptelennek tűnik. | Ne hagyj egyedül, ebben a mélységben, ahol nem tudlak megtalálni! Ó, Istenem, ezt nem lehet szóval... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
