| Főoldal » Szerelmes versek » Szerelem » Annyit beszéltem s mindig...
Annyit beszéltem s mindig néma voltam,
annyit...
Szerző: Somlyó György
„Annyit beszéltem s mindig néma voltam,
annyit mentem s máshová nem jutottam,
tapinthatatlan cellák fala zár,
az egyik ólomból van lágy szivemnek,
másik pókhálóból fényes eszemnek,
anyám, anyám, szülj engem újra már!”
Küldd el ezt az idézetet szerelmednek! | |
|
További idézetek honlapunkról:
» A szerelmes fiatalembert semmi sem villanyozza...
» Rácsókolom bolond szerelmem,
Mely még a sírban...
» Pucér tündérek
táncolnak csókunk körül.
Napozik...
» Tied a testem, tied a lelkem,
Te vagy az első,...
» Belépek Hozzád, csöndben letelepszem,
s csak...
|
Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre,
melyben elküldjük e-mail címedre, milyen új képeslapok, versek, idézetek, sms-ek kerültek a szerelmeslevel.hu weboldalra a héten.
|
Feliratkozás a hírlevélre!
|
|